Mit is nevezünk zoonózisnak?
Zoonózisnak olyan fertőző betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra képesek átterjedni. Görög eredetű összetett szó, amely a zoon (jelentése állat) és a noszosz (betegség) szavakból áll össze.
Emberre is veszélyt jelentő kórokozók lehetnek baktériumok (pl. Brucella, Francisella, Bacillus anthracis, Yersinia enterocolitica, Bartonella henselae, Leptospira, Chlamydia psittaci) férgek (pl. Taenia, Echinococcus, Toxocara, Trichinella) vírusok (pl. Ebola, Hanta, LCV, Rabies) és protozoonok (pl. Leishmania, Toxoplasma).
A zoonózisok emberre való terjedése lehet direkt terjedés, ahol fertőzött állat váladékaival (vér, nyál, vizelet, széklet) való érintkezés történik vagy a fertőzött állat harapása, karmolása útján jut a szervezetbe a kórokozó. Lehet indirekt terjedés mikor a fertőzött állat környezetében lévő ún. ragályfogó tárgyakkal való érintkezés idézi elő a betegséget vagy történhet étellel való terjedés útján.
Utóbbit fertőzött állati eredetű élelmiszer vagy a fertőzött állat székletével szennyezett étel fogyasztása okozza. Kétszáz fölötti a száma azoknak a kórokozóknak, melyeket ember elkaphat a kutyájától, de hasonló az arány a gazdáról kutyára terjedő betegségek esetében is. Kutya - ember vonatkozásában talán a legismertebb állatról emberre terjedő kór a mára már visszaszorított halálos kór, a veszettség, ugyanakkor gyakoriságát tekintve a férgesség a leggyakoribb és szerencsére a legkönnyebben elkerülhető fertőzés.
Azonban mi magunk is meg tudjuk fertőzni társállatainkat. Ilyen lehet például a macskáktól származó Microsporum nevű gombás megbetegedés, vagy a bolhásság, a rühesség, a tüdőgümőkór. A legfrissebb kutatások azt igazolták, hogy az influenza ugyanúgy veszélyes lehet kutyára, vagy macskára nézve, mint ránk, emberekre. Sőt, az is kiderült, hogy az állatokba átjutott vírusokon mutációk következhetnek be, melyek az emberre is veszélyesek (pl. madárinfluenza, H1N1). A H1N1, azaz sertésinfluenza áldozatául esett több kutya is, ami igazolja a zoonózisok súlyosságát, és mutációs képességeit.
Mi a jelen ismert tényállás azonban Covid-19 vonatkozásában?
A Covid-19-et emberek esetében a kínai eredetű SARS-CoV-2 újszerű koronavírus okozza, amely nem azonos a kutyák koronavírusos betegségével (canine coronavirus; CcoV). A kínai genomszekvenciák vizsgálata szerint az új SARS-CoV-2 koronavírus denevérekből és tobzoskákból származik.
Az először Vuhanban megjelent új koronavírus, nagyban hasonlít a 2002. november - 2003. júliusa között a SARS nevű tüdőbetegséget kiváltó SARS-CoV koronavírushoz. A SARS fertőzést szintén a denevérekre vezették vissza, amely a cibetmacskákra, majd az emberekre terjedt át.
A közel-keleti légúti szindróma megbetegedést okozó MERS-CoV koronavírus gazdaállatának kezdetben a taphozous perforatus nevű denevérfajt gyanúsították, de később az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus eredeti gazdaállata a teve.
A Covid-19 koronavírus az embernél komoly légzési nehézségeket okoz, addig a kutyáknál a CcoV túlnyomórészt gyomor-bélpanaszokhoz vezet és gyakran enyhébb lefolyású. Jelen állás szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy a hobbiból tartott háziállatok, mint a kutya vagy macska megfertőződhetnének az új Covid-19-es koronavírussal. Ugyan két tünetmentes kutya orrán és szájában már kimutatták a Covid-19 vírust, a tudósok mindenesetre abból indulnak ki, hogy a koronavírusok szoros testi kapcsolat útján kerültek a megbetegedett kutyatulajdonostól a kutyára és azt nem betegíti meg. Ezt igazolják azok a vizsgálatok is, hogy olyan megnövekedett antitest-termelést sem mértek a kutyáknál, amely mérvadó a SARS-CoV-2-fertőzés szempontjából. Ezért a kutatók jelenleg kizárják, hogy kutyákat is megbetegítene a Covid-19.
Ugyanakkor mindig érdemes kezet mosnunk és a kisállat mancsait is fertőtleníteni, hiszen ez megóvhat minket!
